Minden fontos kérdésre kiterjed a nemzetbiztonsági stratégia

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja(SVKK) igazgatójának véleménye szerint a kedden elfogadott nemzetbiztonsági stratégia lényegében abban különbözik a legutóbbi, 2004-óta érvényben lévő dokumentumtól, hogy hangsúlyeltolódások tapasztalhatók benne. Egy ilyen stratégia feladata annak felmérése, hogy milyen a biztonsági környezet, és ebben milyen eszközökkel, módszerekkel, lehetőségekkel szavatolhatja az ország a biztonságát - mutatott rá, hozzátéve: az utóbbi évek világpolitikai és magyarországi történéseiben több olyan új elem jelent meg, amelyekre a stratégiának reagálnia kell.

Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára azt mondta, időszerű volt a stratégia összeállítása, hiszen 2004 óta nem készült ilyen jellegű dokumentum Magyarországon, azóta pedig sok változás történt a világban. Az ilyen stratégia mint egy "nagy bevásárlólista" minden kérdést felölel, amelyet az ország fontosnak tart - mutatott rá.

Tálas Péter szerint Magyarország "fő biztonsági kereteit" továbbra is elsősorban az EU és a NATO-tagság határozza meg, de a dokumentum új területekre, például Kínára és Dél-Amerikára is kiemelt figyelmet fordít. Újdonságot jelent az is, hogy a terrorizmus a korábbiaknál valamivel kisebb hangsúlyt kap, ezzel kapcsolatban "differenciáltabban fogalmaz" a stratégia.

Marton Péter is azt emelte ki, hogy az EU- és a NATO-tagság előtérbe helyezése folytonosságot biztosít az előző stratégiával, hiszen már 2004-ben is azt hangoztatták, hogy Magyarország ezen nemzetközi szervezetek keretében érheti el céljait.

Tálas Péter úgy fogalmazott, a gazdasági biztonságot ugyanakkor jobban kiemeli a most elfogadott dokumentum, ez azonban a jelenlegi világgazdasági helyzetben természetes, más országok 2008 óta készült stratégiáiban is nyomatékosabban jelenik meg ez a kérdés. Hozzátette: a gazdasági biztonság régóta fontos eleme a biztonságpolitikának, csak eddig nem szerepelt a köztudatban ennyire hangsúlyosan.

A BCE tanára is arról beszélt, hogy a jelenlegi körülmények miatt szükséges a gazdasági biztonság kiemelése. A makrogazdasági kockázatokkal számoló szabályozás erősítésének hangsúlyos említése például szembeötlőbb lett volna a korábbi dokumentumokban - jegyezte meg.

Tálas Péter azt mondta: a magyar nemzetbiztonsági stratégiák "többé-kevésbé" mindig foglalkoztak a határon túli magyarokkal, és az, hogy melyik dokumentum "mennyire óvatosan" fogalmaz ebben az ügyben, "politikai elköteleződés kérdése". A jelenlegi kormány "határozottabban, bátrabban, nyíltabban", ugyanakkor "a stratégiának megfelelő mértéktartással" fejezi ki álláspontját, nem "vitára ösztönző" a megfogalmazás - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a stratégia alapvetően a kül- és biztonságpolitikai partnereknek szól, így a kérdés az, hogy a környező országok kormányai miként reagálnak majd a dokumentumra.

Erről a kérdésről Marton Péter kijelentette, a stratégia valóban többet foglalkozik a határon túli magyarok helyzetével, de ennek jelentőségét nem kell eltúlozni. A szövegben szerepel, hogy Magyarország támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, de szem előtt tartva, hogy az autonómia "sajátos helyzetüknek leginkább megfelelő formáit" kell segíteni - mondta. Hozzátette: ebben a kérdésben összességében "valamennyivel továbbmegy" a stratégia a korábbi dokumentumoknál.

Az SVKK igazgatója kiemelte azt is, hogy nem szerencsés, ha fontos dolgok maradnak ki egy nemzetbiztonsági stratégiából, és ebben az esetben véleménye szerint ez nem fordult elő. Megemlítette továbbá, hogy a dokumentum közérthetően fogalmaz, ismertetve a kormány álláspontját a biztonságpolitika új kérdéseiben.

A kormány kedden fogadta el Magyarország nemzeti biztonsági stratégiáját.

A stratégia célja, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyekkel Magyarország a nemzetközi politikai, biztonsági rendszerben érvényesítheti nemzeti biztonsági érdekeit.

Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság jelenti - állapítja meg a stratégia, hangsúlyozva azt is, hogy a határon túli magyarság különleges helyet foglal el a biztonságpolitikában.

Kitér arra is, hogy Magyarország mind földrajzi, mind gazdasági értelemben nyitott ország, és földrajzi adottságai kiemelten sebezhetővé teszik, különösen az energiabiztonsággal, az ellátási útvonalakkal és a környezeti biztonsággal összefüggésben. A stratégia szerint a gazdaság nyitottsága, a nemzetközi gazdasági környezetbe való beágyazottsága fokozottan kiteszik Magyarországot a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok, válságok begyűrűző hatásainak.